Ai no Kusabi - Elsõ kötet: Idegen ~ Utószó
Utószó
Helló mindenkinek! Nem hinném,
hogy ezelőtt lett volna már alkalmunk találkozni a Crystal Kiadó[1]
valamely könyvének lapjain. Elnézést a hosszú várakozásért. Habár nem vagyok
biztos benne, hogy mit is csinálnék itt, ha elsőkörben nem lett volna senki,
aki várjon... de most csak az ideges és szégyenlős Yoshihara beszél belőlem.
Aztán ottvan az, hogy a keményfedeles
kiadás első fejezete egy egész kötetté nőtte ki magát. Valószínűleg sokan
közületek ezt is meglepődve fedezték fel. Bár talán nem lepődtek meg annyira,
mint azok, akik mégcsak tudatában sem voltak annak, hogy egy bizonyos
„Yoshihara Rieko” megírt egy ilyen történetet.
Nos, rengeteg minden megváltozott
pusztán egyetlen évtized során. Mostmár ókori történelemnek tűnik az egész.
Időközben a Sun Kiadó Vállalat
kiadott egy két részes animét, egyetemben egy hangjáték CD[2]-vel,
mely Iason és Riki hiányzó három évének el nem mondott történetét takarja.
Számomra végtelenül izgalmas élmény volt résztvenni ily érdekes fejleményekben,
egymástól teljesen külöböző frontokon. Ezért is örülök annak, hogy a regény
nyomtatott változata most újra megjelenik.
Minden jó, ha jó a vége, a
legjobb dolog a nyomtatott kiadásban az, hogy megint Michihara Katsumi csodálatos
illusztrációi díszitik. Hálás köszönetem, Katsumi. Így vagy úgy, de életem ama
periódusának szélsőséges szenvedélyei kezdenek újra a felszínre bukkanni.
A megnyugvás kedvéért azért
hozzátenném: csak mert úgy esett, hogy egy bizonyos sorozat (a Hiromi-kun könyvek) egy bizonyos kiadó
gondozásában (Kadokawa) egy nyílt szextől mentes, ifjak közti románc, nem
jelenti azt, hogy azok az érzések idejüketmúlttá váltak volna. Távolról sem;
habár lehet, hogy a test maga megöregszik, a bűnös gondolatok és a földi vágyak
mindörökké velünk maradnak.
Akkoriban, mikor először jelent
meg a June Magazinban[3]
ez a történet, a „boldogan élünk míg meg nem halunk” típusú szerelmi románc nem
volt a lap főerőssége. A magazin forró és meredek tartalma az illusztrációkra
vetett egyetlen pillantás alatt nyilvánvalóvá vált. Lapjaiból baljós ómen
aurája áradt. Őszintén bevallom, úgy olvastam borítótól borítóig, mintha
csokifagylalt kelyhet nyaltam volna tisztára.
Talán ezért van az, hogy még a
mai napig is megvannak nekem azok a számok. Mondhatnám, hogy ez elég jól
összegzi a témával kapcsolatos véleményem.
Azóta eszközöltem néhány nagyobb
revíziót a sztorin, de a kontemporál BL műfajt tekintve örülnék, ha csak
egyetlen színárnyalatát is képes lenne átadni annak az egyedi June íznek, mely oly sok értelemben volt
az én kiindulópontom.
Hát akkor. Most, az első kötet megjelenésével
biztos vagyok benne, hogy közületek rengetegen kívánják, minél hamarabb
rukkoljak elő a következővel! Mégis, hálás vagyok, amiért itt lehetőségünk
nyílt egy kis együttes könnyed időtöltésre.
Teljesen véletlenül, Kadokawa a
nyomtatott kiadással egyidőben a Hiromi-kun
no Sainan-t („Hiromi-kun balszerencsés kalandjai”) és az Ai no Kusabi-n
alapuló hangjáték CD második részét is megjelenteti. Ha lehetőségetek nyílik
rá, ne felejtsetek el egy pillantást vetni rájuk.
Ezzel a megjegyzéssel el is köszönnék
tőletek, s mindannyiatoknak sok szerencsét kívánok a legközelebbi találkozásig.
Yoshihara Rieko
2001. augusztus
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Nagyon fogok örülni, ha hagysz nekem üzit ^^